1944-ben a Dunántúli Szemlében jelent meg Kós Károly Züricvölgyi gerencsérség című írása. A néprajzi tanulmányban a neves szerző Velemér – Gödörháza – Magyarszombatfa – Kisszerdahely falvak fazekasiparát mutatta be. Azt a völgyet, amelyben ezek a falvak elhelyezkednek Züric-völgynek nevezi Kós Károly.
Az elmúlt évtizedekben már többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az elnevezés az itt élők és a környékbeliek között teljesen ismeretlen. A fazekasság néprajza iránt érdeklődők körében a munka alapműnek számít, rendszeresen hivatkoznak rá. Ennek eredményeként a Kós Károly által alkotott Züric-völgy elnevezés – bár meglehetősen szűk körben – mégis ismertté vált. Az egyik újonnan felbukkant névmagyarázat feltételezi, hogy az itt élőknek a régmúltban volt valamilyen kapcsolata Zürich városával.
A rendelkezésre álló történeti adatok teljesen más megoldást kínálnak:
1536-ban bukkan fel a környéken a Gubafalva elnevezés. A település valószínűleg a mostani Gödörházával (vagy annak egy) részével azonos. A név nem tűnt el teljesen nyomtalanul, Gödörházán máig megmaradt a Gubáj-árok elnevezés. Ez önmagában talán kevés lenne, de ismert a Curek-patak név is. (Inkább a völgy nyugati részén használják.)
A curek, curak pedig a szláv nyelvben a guba, gubacs egyik elnevezése. A kettős névadásra sok példát találunk a Nyugat-Dunántúlon. Az egyik kifejezetten a gubához kapcsolódik. Kőszegtől északra lévő Guba-hegyet (illetve annak egyik részét), a horvátok Curek-ként ismerik.
A tölgyfagubacs a középkorban fontos árucikk volt. A gubacsot cserzőanyagként, festőanyagként hasznosították. Voltak falvak, amelyek gubaccsal adóztak. Esetleg ilyen lehetett Gubafalva is. A közeli Haricsát – XIV – XVI. századi források rendre Cser-hegye néven emlegetik.
A Curek az 1700-as évek végétől kezdődő térképezési és általános felmérési munkák során változott Züric-cé. A magyarázat tulajdonképpen nagyon egyszerű. A „Josephinische Landesaufnahme” (1763 – 1787), majd az 1856 -1860 közötti kataszterezés munkáit is, igen jelentős részben német anyanyelvű mérnökök végezték.
A helybeliektől begyűjtött elnevezéseket nem mindig tudták helyesen feljegyezni, illetve a névanyag korrekciójára a későbbiek során is csak a fontosabbnak vélt nevek esetén került sor.(Pl. Kerca nevét először Gerzay formában írták). Így került rá a kéziratos térképlapra a Curek-patak "Zurec"-ként, a térképi feljegyzés téves olvasata válhatott aztán "Züric"-cé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése