Vak Vendelként ismerték Szomorócon, de valódi neve Németh Vendel volt. Zalából, Kerkakutasról származott. „Szógagyerekként”, pásztorgyerekként foglalkoztatták, míg látását teljesen el nem veszítette. Sok régi hiedelmet, éneket ismert, amelyből többet a néprajzi gyűjtők is feljegyeztek. Őrségi látogatásai során Kardos László is rendszeresen felkereste, Kovács József plébános a tőle hallott babonákat írta össze.
A címben szereplő idézet Kapornaky Gyulától, az „Őrség költőjétől” származik, akinek Vak Vendel valóban a szomszédja volt.
Lajtha László 1960 tavaszán egyik zsoltárunk régi változatát rögzítette hangszalagra tőle.
„Kegyes Jézus ién imádságomra
Hajtsad füled én kiáltásomra
Jusson hozzád beszédem mind jómra
Ne nézz uram méltatlan voltomra.
Jer dicsérjük az Istennek Fiát
A Szent Szűznek szentséges magzatját
E világnak édes Megváltóját
Bünösöknek kegyes szószólóját."
(folkradio.hu)
Fotó: Németh Vendel (1873 - 1962) sírja a szomoróci temetőben
Vak Vendel Szmodics Ádámmal és Kardos Lászlóval(?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése