1208 - „prima meta procedit a sancto Vencezlao in
via ad orientem et conterminatur terre ville speculatorum Kurcite” RA I.1, köt 236. sz. 75 – 77. p.
1376 - „rope ecclesiam beati Vencezlai Martyris et
quadam viam a parte orientali adjacenti”
MOL Dl 100149, Dl 100150
1390 - birtok „a parte ecclesie Beati
Vencezlai” eső két ekényi föld a Kerka (Karika) mellett MOL Dl 42451
1391 - három ekényi föld Damafelde-n, amely a a
Hoduspataka mellett, „a parte ecclesie Beate Vencezlai” fekszik VaML Dl 916
1463 - Az Őrség határjárásában: „inde ad viam
Hatharwth, inde ad prope ecclesiam Zentwyzlo, inde ad viam, penes quam existit
una meta terrea” MOL Dl 65920
1482 - Kapolnaskyrcha possessio MOL Dl 93550
1494 - „de Sancti Venceslao …. Districtus de Belmura Jaurensis diosesis
parochialium rectores, plbanos, noncupatos”
Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római
oklevéltára 1103 – 1526. 4. köt. Bp. 1896 – 1907, 26 – 27. p.
1502 - „Confirmatio libertatum et exemptionalium
Nicolae Regis Bosnae pro possessionibus Zentwyzlo Ewrryzenthpeter et Hodos in
districtu Ewrsegh habitis per Laurentium Ducem in anno 1502 factas” Lithomericzky-elenchus. Rábakethely –
Szetgotthárd plébániahivatal levéltára
1503 - András
Zenthvyzlo-i alesperes a nála Proznyakfalwai-i Proznyak Jakabtól a vasvári
káptalan oklevele szerint 8 arany forintért zálogban lévő Peranawcz-i
birtokrészt, a Kancholcz-i pusztatelket tovább zálogosította Heegh-i Istvánnak
(egregius), azzal a feltétellel, hogy Proznyak kérésére a zálogösszeg fejében
vissza kell adnia. VaML Dl 1106
1548 - „Zenth Wyzlo … plebanus de eadem … pauper 2” MOL E 158
Conscriptionem portarum Comitatus Castriferrei 1. köt.
337. p.
1575 - „Ittem Zenth Wyzlo es szomoroch közöth
zentheghaznak Zent Lyzlonak wannak Jobbagy myndenestwl …
sessio 4” MOL Mikrofilmtár 4315
1588 - Az Őrség urbáriuma 1588. „Wgyan ezen hatarban wagyon Kercha és es
Zenth Wizlo keözeött a papoknak 4 haz Jobbágyok de pwztak” MOL Mikrofilmtár 4315
1629 - „A Mura és a Rába közt nincs lelkész
Csesztregen, Szent Miszlón (!), Kápolnásfalván, Rákoson,
Gyarmaton,Szigeten”. Thury Etele: a dunántúli
református egyházkerület története. Pápa, 1908, 235. p.
1634. jan. 20. - „Bakos János …. szentmiszlói … lelkészek Thury i. m. 263. p.
1690 - „Pagus Keicza (!) templum huic pago datur in
uno monticulo versus occidentem: Ss Trinitati
dedicatum, a pago milliarum ferme quartali extructum, cuius tectum
tartaroru immaniate igne conflagratum est, parietes aolummodo mutati
manent” MOL Urbaria etConsciotiones.
Fasc. 29. No. 1.
1698. márc. 10.
- „Temploma a községen kívül egy
eléggé kimagasló hegyen épült Isten dicsőségére és Szent Mihály arkangyal tiszteletére.
Napkeleti irányba néz. A temető mellette és körülötte terül el, mégis nyitott
és különféle utak szelik át. Maga a templom frissen van felújítva s a
gondoskodás kötelezően kiterjed a boltíves szentélyre, a kőből való szószékre,
a fábólvaló kórusra, az oltárt helyettesítő asztalra, a téglapadolatra, a
rosszul felállított padokra és a magára hagyott kegyszertartóra. A torony kőből
épült és a templom többi részével együtt zsindellyel van fedve. Harangja a
temető mellett zsindellyel fedett, fagerendákból álló haranglábra van
felfüggesztve. A védőszent tisztelete az előbb említett isteni arkangyal
ünnepe. …. Az ifjak évente bizonyos
vásári összejöveteleket tartottak, és ha valami összejött, az az egyházat illeti.” Püspöki Levéltár, Szombathely,
Kazó-visitatio, Kerca, Sill Aba Ferenc kézirata.
1708 - „Coloni sunt quatuor Parocho serviantes, unus
Ludi Ma/g/iste/ro applicatus est” Hodosi Sámuel egyházlátogatása Kercán.
Pataky László: Az őrségi református egyházkerület története
1758 - „A kercai templomot Keresztelő Sz. János
tiszteletére építették. Eretneketől kapták vissza. Kőépítmény, szentélye
hosszabb és boltíves, rossz zsindellyel födve és téglával kirakva a padozata:
Délre a falutól magasabb helyen fekszik, tornya szintén erős építmény. Kórusa,
szószéke és hitvány padjai fából készültek. Egy oltára van … Körülötte terül el
a temető bozóttal elkerítve …. Régi
katholikusok alapították, amint ezt olvasni lehet a szentély evangéliumi
oldalán a falban, a török pusztítása
után került a másvallásúak kezébe, akik renoválták is, majd meg a villám
sújtotta, mígnem 1733. november19-én a katolikusok visszakapták. … a plébánia funduson, a temetőn kívül egy
kis kunyhó látható, amelyben vásárkor bort szoktak mérni, s ezért fizettek bért
a plébánosnak, ugyancsak vásárkor helypénzt szoktak adni az árusok … a templomon kívül a haranglábon egy harang. A
plébániának azelőtt 4, most 3 alattvaló jobbágya van … A hívek száma: a legtöbben másvallásúak, nem
engedték meg az összeírást a királyi rendeletekre és a püspöki parancsra
sem.” Püspöki Levéltár, Szombathely
Batthyány-Visitatio, Kerca. Sill Aba Ferenc kézirata.
1786 - „Nekünk ezen harangunkon kívül más harangunk
is volt, mellynek árát nagy magunk erőltetésével szedtük össze egymáson
százhatvan forintért, ez elhasadván, az árát a plebános urak vették kezekhez ….
Nincsen arra a harangra semmi jó gondviselés, félre hellyen vagyon, még a
plebánus urtól is messze, akinek nem kell is, rángatja, félő úgy is elrontják …”
VaMl II. József-kori iratok: Fasc. 16. No. 26. 1786. nov. 5.
1878. - Utam Kerczára vezetett, hol szintén egy régibb
templom alapjaira találtam …” Gózon
Imre: Vasmegye határszélént tett régészeti kirándulás. In: Archeológiai Értesítő.
1878. VII. köt. 17. szám. dec. 15. 305.
p.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése